Mikor jön el azaz idő egy vállalkozó számára, amikor már a saját idejére máshogy kell tekintsen és nem mint befektethető erőforrásra?

Mikortól kell már nem szabadon felhasználható időként, hanem értékként tekintenie rá?

A legnagyobb csapda ugye az, hogy az én időm vállalkozóként végtelen. Amire szüksége van a cégemnek, arra van időm, mert kell, hogy legyen.

Ez viszont koránt sem igaz.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni, mikor a saját idődet bocsájtod áruba és mik azok az eszközök és opciók, amiket érdemes igénybe venni, mikor mérlegre teszed a befektetett pénz vs a saját időd arányát.

Vállalkozóként, ha saját üzletet építesz, akkor az egy rendkívül fontos pillanata lesz az életednek, amikor eljutsz arra a pontra, hogy a saját időd véges és többet akarnál tenni, mint amire van lehetőséged.

Ha ez a pillanat bekövetkezik, az egyrészt remek dolog, mert azt jelenti, hogy nő a biznisz és fejlődik. Ez a cél, nem? 🙂

Másrészt ez az a pillanat, amikor komolyabban magadba is kell majd szállni, mert meg kell hozni egy fontos döntést:

• Vagy fékezel és megtartasz egy olyan mennyiségű ügyfelet és munkát, amit még le tudsz kezelni hosszú távon, nem kiégetve magadat záros határidőn belül.
• Vagy felveszem kollégákat, alvállalkozókat, akikkel bővíted a csapatot, így több munkát tudsz elvállalni. Ezzel persze új teendőket is a nyakadba kell venni adminisztratív oldalon is.
• Vagy elkezded a saját idődet újraértékelni és olyan irányba kiszervezni feladatokat, ami nem az ügyfelekhez kapcsolódik, hanem minden máshoz.

Utóbbira amúgy az egyik legjobb példa a piacon szerintem Tim Ferris, 4 órás munkahét c. könyve.

Melyik új a jó és melyiknél milyen szempontokat kell figyelembe venni?

Én hogyan éltem meg ezt a folyamatot, amikor először kerültem vele szembe?

No erről szól a mostani epizód!

A hatékony feladatkezelés egyik fontos eleme, hogy mindent rögzíts be, amivel foglalkoznod kell.

Ez lehet konkrét feladat, vagy egy komplex projekt induló pontja, de akár csak annyi, hogy át kell gondolnod és végül úgy döntesz, hogy nincs vele dolgod.

Azt, hogy ezeket a döntéseket a GTD módszertan során hogyan hozzuk meg, úgy hívjuk tisztázás.

(Ha a korábbi epizódról lemaradtál, ami a GTD első lépéséről, a Rögzítésről szólt, akkor itt tudod meghallgatni.)

A feladatok tisztázása kimondottan alulértékelt tevékenység.

Alapvetően a feladatokhoz úgy állunk hozzá, hogy amikor beérkeznek, akkor egyenes úton eldöntjük, hogy mihez kell azokkal kezdeni… és megcsináljuk.

Ez szépen hangzik és alapvetően reálisan is, ahogy azt mindennap megéljük.

A valóság azonban ennél sokkal komplexebb és kevésbé átlátható.

Tudatosabban kezelve azonban sokkal magabiztosabbak lehetünk a feladatainkat érintő döntéseket illetően.

Ebben segít a GTD, ahol a Tisztázás, a GTD második lépése.

Ha még nem ismered a GTD folyamatát, akkor érdemes meghallgatnod a korábbi epizódot is, ahol a Rögzítésről beszéltünk.

A tisztázás a következő lépés, amikor is a korábban már összeírt feladatokkal kapcsolatban meg kell határozni, hogy mi a teendő azokkal.

Egyszerűbben fogalmazva: mit jelent az adott feladat számodra és ebből fakadóan mi az, amit tenned kell.

Ehhez a folyamat igazából végtelenül egyszerű: öt kérdésre kell megadni a választ egy adott feladattal kapcsolatban:

1. Mi is ez pontosan?
2. Van-e vele bármilyen teendőd?
3. Ha igen, akkor mi a következő lépés, amit meg kell tenni? 
   • Határozd meg a konkrét következő lépést
   • Neked kell megcsinálni, vagy másé a felelősség?
   • Most kell megcsinálnod, vagy későbbre halasztod?
4. Ha nem, akkor mit kell vele tenned? 
   • Egyáltalán semmi haszna?
   • Később még jól jöhet?
   • Később akarsz akár róla dönteni?
5. Egy lépésből megoldható a feladat, vagy sem?

Lényegében a tisztázás folyamat ez az öt kérdés megválaszolása minden feladattal kapcsolatban.

Szerintem ez alapvetően bennünk van és használjuk a folyamatot, de a tudattalan használat tökéletlenségével és természetességével.

Ezeket a kérdéseket boncoljuk ki jobban az adáson belül!

- - - - - - -

Ha tetszett, ne tartsd meg magadnak az élményt és oszd meg másokkal is!

A műsor weboldalát, pár hasznos egyéb cikkel és linkkel itt találod.

Ha üzenetet küldenél nekem, akkor:

• Keress meg LinkedIn-en, itt.
• Vagy küldj egy hangüzenetet itt.
• Ne felejtsd el értékelni a műsort Apple podcasten!

Az, hogy tartalmat gyártani kell az már tény és nem kérdés. 
Az viszont, hogy mikor kell valahol nemet mondani és máshogy megközelíteni a témát, viszont már egy másik kérdés.

A mostani epizódban a feleségemmel, Nikivel kiegészülve beszélgetünk arról, hogy:

• mikor lehet és érdemes tartalmat készíteni,
• Kinek érdemes tartalmat készítenie.

Utána pedig, ha már készítjük a tartalmat, akkor azt is feszegetjük, hogy miként érdemes belevágnia annak, aki szeretne jó tartalmakat készíteni és hogy lehet - lehet egyáltalán?? - valakiből jó szövegíró, ha most vág bele.

Szerintem kifejezetten érdekes témákról beszéltünk, hallgasd meg te is!

Ha neked van bármilyen kérdésed ezzel kapcsolatban, írj nekem például LinkedIn-en, vagy küldj egy max másfél perces hang üzenetet: https://www.speakpipe.com/kvszunet

Mindegy milyen hatékonysági módszertant követsz, vagy hiszen benne, vagy épp nem hiszel. 
A lényeg, hogy hogyan kezeld a feladataidat és minden más ingert, amit valamilyen formában fel kell dolgozz. 
Legyen az egy beszélgetés eredménye, vagy egyáltalán az a tényező, ha te szeretném majd beszélni valakivel.

Ezeket az impulzusokat valahogy kezelni kell és természetesen nem az a jó megoldás, ha ezt valahogy megpróbálod minde megjegyezni és fejben tartani... 5-10 teendővél még menni fog.
De ha annál többre lesz szükség - átlagosan 100-300 feladata van aktuálisan mindenkinek az életében, párhuzamosan -, akkor már bajban leszel.

Ezt segít kiküszöbölni, ha van egy olyan felület, ahol mindent, ami úgymond bejövő input, azt egy dedikált helyen kezelj. 
Ezt hívjuk Inbox-nak.

Nade, hogyan kell ezt felépíteni, kezelni és mindennap használni? Erről szól ez a mostani adás!

A két e-mail app, amit említettem:

• Spark mail
• Newton Mail

Ha neked van bármilyen kérdésed ezzel kapcsolatban, írj nekem például LinkedIn-en, vagy küldj egy max másfél perces hang üzenetet: https://www.speakpipe.com/kvszunet

Sokunknak gondot okoz, hogy egy online konferencián hogyan is lehetne kihasználni a lehetőségeket és legalább egy morzsányi izzást átmenekíteni az offline eseményekből, amit annyira szeretünk.

Azt gondolom, hogy ez a helyzet nem a lemondásról kellene, hogy szóljon, hanem arról, hogy az új helyzetet és korszakot hogyan lehet a leghasznosabban kihasználni és közel azonos értékként tekinteni rá, mint az offline megfelelőjére.

Ebben az adásban arról lesz szó, hogy:

• milyen elvárásaink lehetnek egy online konferenciával szemben,
• milyen célokkal menjünk el, akár előadóként, akár résztvevőként
• milyen tippeket tudok adni, hogy igazán hasznos legyen az online konferencián eltöltött idő.

Az adásban említett két tool:

• Linktree
• Calendly

Ha neked van bármilyen kérdésed ezzel kapcsolatban, írj nekem például LinkedIn-en, vagy küldj egy max másfél perces hang üzenetet: https://www.speakpipe.com/kvszunet

Mindig is nagyon sok cikket olvastam olyan témában, hogy az ember hogyan lehet hatékonyabb. Munkában, otthon, bárhol. Egyedül, vagy csapat szinten.

Nagyon sok iterációt olvastam arra, hogy csapatként hogyan lehet a végletekig csiszolni az összhangot.

Sőt, trénerként, a GTD módszer keretein belül még oktatom is a szerintem legtökeletesebb módszertant ezekre.

Ma viszont nem erről szeretnék beszélni. Illetve részben. Ma inkább arról fogok beszélni, hogy miért öli meg a csapatot a tökéletesen hatékony rendszer.

Mert a produktivitás jó, de ha mérlegre teszel két dolgot:

• Szuper produktív csapatban dolgozni, ahol csak egy tökéletesre csiszolt fogaskerék vagy a gépezetben - és semmi több, vagy
• Olyan csapatban dolgozni, ahol tényleg van csapat, vannak kapcsolataik egymás közt a tagoknak és él a csapatszellem - bár nem működik a csapat olyan hatékonyan.

Akkor te melyiket választanád?

No, ma arról fogok beszélni, hogy miért kell e között a kettő között választani! Vágjunk is bel

Kezdjük az elején: hatékony csapat

A hatékony csapathoz sok minden kell. Én is sok féle módon futottam már neki, mindig kicsit (vagy nagyon) másként, hol vezetőként, hol beosztott csapattagként.

Utóbbi szerintem nagyon fontos. Egy vezető akkor tud kialakítani jó csapatfelépítést, ha érezte már a másik oldalt hasonló helyzetben. Olyan megoldásokra van szükség, ami támogatja a vezetőt és a keze alá dolgozik, de egyúttal csakis annyi kontroll és irányítást helyez a csapat többi tagjára, hogy attól még szabadon és önállóan tudjanak dolgozni.

Se az nem jó, ha minden a vezetőkre van szabva, mert akkor garantáltam mindenki más a munkaidejének egy jelentős részét fogja adminisztrációval tölteni.

Se az nem jó, ha a vezetőnek kell kutatnia mindig minden információ és projekt státusz után.

Megnyugtatásként: erre azért van is egy elég széles arany középút.

Összességében mire van szükség?

Ha mindezeket egybe veszed és értékeled, akkor igazából úgy lehet összefoglalni, hogy meg kell teremtened a szervezet számára a hatékony munkavégzés kultúráját.

Azt a kultúrát, ami megfelelő, de legalább elfogadható mindenkinek. Amitől mindenki jobban és gyorsabban tud dolgozni és látja a hasznát.

Találd meg az összhangot, ami kiszolgálja és nem elnyomja a csapatot! Egy olyan megoldást kell találni, ami ezt az érdeket szolgálja ki, nem fordítva.

No és ennek a felelőssége kinek a kezében van? Igen, a 60%-éban.

Éppen ezért mondom azt, hogy vezetőként sem ciki, ha ezzel kapcsolatban utána jár az ember, akár bevon egy szakértőt. Az a 60% nagy súly, de óriási lehetőség is.

Remélem hozzá tudtam ehhez én is tenni ma, hogy idővel jobban, olajozottabban működő csapatban tudjatok ti is dolgozni!

Ha neked van bármilyen kérdésed ezzel kapcsolatban, írj nekem például LinkedIn-en, vagy küldj egy max másfél perces hang üzenetet: https://www.speakpipe.com/kvszunet

Ma ismét a marketing vizeire evezünk és az egyik személyes kedvencemről fogunk beszélni!

Ez pedig a kulcsszó kutatás. Ami tudom, hogy már lerágott csont, de most elmesélem, hogy én hogyan csinálom, miért már és miért jobb így!

Ez az a módszer, amit bemutattam idén a Digital Cube konferencián is. Szerintem ez a megközelítés sokkal élhetőbbé, élvezetesebbé és érdekesebbé teszi ezt a kutatási folyamatot.

Kezdjük azzal, hogy ez miért is fontos, miért kell vele külön foglalkozni.

Miért fontos a kulcsszó kutatás?

Kezdjük talán azzal, hogy mire kellenek kulcsszavak, ha bármilyen online business-be vágsz.

Szinte már a teljesség igénye nélkül, csak azok, amikre egy jól felépített kulcsszó kutatást fel tudunk majd használni:

• Kezdjük a hirdetéseknél: A Google keresőhirdetési kulcsszavakra épülnek. Persze, van sok más mód is, de a keresőhirdetések szinte mindig szerepelnek a repertoárban. Ez pedig egy jó induló kulcsszó készlet nélkül döcögős lesz.
• SEO: Nyilvánvalóan. Tudnunk kell, hogy az adott weboldalt milyen kulcsszavakra szeretnénk majd optimalizálni. Ha cipőboltról van szó, akkor a “cipő”, de még a “férfi cipő”, vagy “női cipő” is messze van attól, hogy mikre szeretnénk majd megfelelő helyen megjelenni. Ez csak a jéghegy csúcsa. No persze ezekre IS szeretnénk majd jó helyen megjelenni, de a hegymászást sem a csúcson kezdi az ember. A hogyanról fogunk még később beszélni majd.
• Tartalommarketing: Mindamellett, hogy az egyik legfontosabb SEO eszköz, a tartalomnak más célja is van. Érdeklődést kell felkeltenie. Tudásvágyat kell kielégítenie. Végül pedig kötődést kell kialakítania a céggel, márkával, aki készítette azt. De ezt csak akkor tudja megtenni, ha tisztában vagy mi az, ami érdekli őket és keresik a neten.

Ha csak ezt a három szempontot nézzük, már lefedtük a leendő ügyfeleid érdeklődési köre alapján a hirdetéseid keresőszavait, ebből nyilván származtatni kell a hirdetések szövegeit is. Lefedtük a weboldal tartalmi fókuszát is, amire optimalizálnunk kell majd SEO miatt. Lefedtük a tartalmi igényeket is, hogy a blogra, PR cikkekbe, sajtóközleményekbe, vedégcikkekbe, de még akár a következő Facebook posztba is milyen tartalomra van szükség.

Ezért fontos a kulcsszó kutatás.

Gyakorlatilag a teljes marketing aktivitásaink számára tudunk vele irányt mutatni.

Na ez már egy olyan cél, amiért megéri komolyabban a mélyére ásni a dolgoknak. Ehhez szoktam én használni a kulcsszó piramis módszert, hogy megtaláljunk minden kulcsszót, amire szükség lesz a megfelelő eredményhez.

Ha részletesebben is érdekel, akkor:

1. Hallgasd meg ezt az epizódot
2. Olvasd el itt a teljes cikket. 
3. A cikkben említem Minorics Dávid cikkét is a RankBraind-ről
4. Említem még a tökéletesen keresőoptimalizált tartalomról írt saját cikkemet is.

Addig is: a legjobbakat!

A mai KV szünetben egy számomra sorfordító témát hoztam nektek.

Ez pedig nem más, mint a rögzítés. Az, amit csak félig tudatosan végzünk, automatikusan, minden nap, ha valami érdekeset találunk, feladatot kapunk, vagy találunk ki és valahova fel kell írni.

Ezt a tevékenységet onnantól kezdve, hogy tudatosan kezdtem el kezelni, radikálisan megváltozott több dolog is az életemben. Erről fogunk ma beszélni!

Kezdjük is azzal, hogy mit értünk Rögzítés alatt. A kifejezés a GTD 5 lépéséből az első lesz. 

Rögzítésnek nevezünk bármit, ami megoldatlan, elvarratlan szálként kerül be az életünkbe és szeretnénk azzal valamit kezdeni az elfelejtésen kívül. Így, mint funkció az életünkben elengedhetetlen dologgá vált. Olyannyira, hogy már oda se figyel rá az ember, csak csinálja, csak általában ennyi odafigyeléssel, ami viszont később több gondot okoz, mint amennyit a rögzítés pillanatában megoldott.

Miért is fontos a megfelelő rögzítés? Egyszerűen fel tudunk írni bármit, szinte bárhova, ami fontos. Telefonba, laptopon, jegyzetfüzetbe, Post-it-re, hűtőre, újság szélére... Ahova épp jól esik.

A rögzítés nem tudatos kezelése pont ezt a gondot hozza, hogy oda jegyzetelünk, ahova épp jól esik. Ami persze nagyon kényelmes és megszokott. Idővel ez a megszokás kifejlődhet odáig, hogy tényleg csak pár helyre írogatunk ilyeneket, ami már egy fokkal jobb.

A gond ezzel az, hogy a nem tudatos rögzítés Csak adott pillanatban veszi le a feszültséget rólunk és csak ott, abban a percben ad megkönnyebbülést.

A rögzítésnek két fontos funkciója van az életünkben.

Egyrészt biztosítjuk magunkat arról, hogy van, ami erre emlékezni fog, így szinte már kész is, mert ütemezni kell csak és megcsinálni. Nem kell fejben tartani, látjuk, rendezhetjük, időzíthetjük, tudunk hozzá segítséget, vagy információt kérni majd. Gyakorlatilag a kis, vagy nagy projektünk első lépése ez volt.

Másrészt az a kihívás, hogy mindent jegyezzünk meg és soha, semmit ne felejtsünk el, mert nem azért jött azaz elvarratlan szál a mi kis világunkba, hogy az is maradjon, az önmagában egy iszonyatos mértékű stresszt helyez ránk. Minden egyes nap. A stressz egy bizonyos mennyiségben és formában jó dolog, mert felpörget. Az ilyen típusú azonban, ahol az a feszültség forrása, hogy vajon mindenre emlékszünk-e, mindent felíírtunk-e, hova is írtuk fel, pont nem ez a fajta.

Ahhoz, hogy ezt elérd, az egyik legfontosabb lépés a GTD 5 lépése közül a rögzítés!

Pár tipp, hogy hogyan is vágj bele a  tudatos rögzítésbe:

Válassz!

Válassz egy, vagy két eszközt, amit rögzítésre használsz. Itt ne csak a konkrét eszközre gondolj, hogy “a mobilom”. Azon belül is millió helyen tudsz elrejteni feladatokat.

Ha digitális eszközben gondolkodsz, akkor olyan megoldást keress, ami több eszközödön is elérhető, így egy platformmal áthidalod az elektronikus eszközeidet. Gondolkokodj konkrét programokban, appokban. Például, rögzítésre kiváló digitális eszköz a Todoist. Nekem hosszú tesztelés és válogatás után ez lett az abszolút befutó. De mellette még rengeteg lehetőség van. Ott van az Asana, a Microsoft Todo, a ClickUp, a Notion, az Evernote, a Things 3, a Remember the milk, vagy a Wrike, hogy tényleg csak a legnépszerűbbeket említsem.

---
Ha neked is megtetszett a Todoist, akkor itt találhatsz róla egy online képzési anyagot is, amit készítettem. Eddig sokaknak tudtam így segíteni a kezdésben.
---

A SEO egyre több marketing folyamatban jelenik meg. Szinte mindenkinek érdemes használnia.

Szinte!

Van olyan, akinek tényleg minimális haszna származna belőle, de van olyan, akinek ezen műlik a túlélése és a sikere is.

Van azonban egy általánosabb irány, ami olyankor is jól jön, amikor másra igazából nincs szükség. Ez a lokális SEO.

Ha valakinek az üzleti működése offline helyszínhez kötött, például fogászat, szervíz, vagy egy sima kis élelmiszer kereskedés, ott a nagy ívű - és drága - SEO sokszor felesleges tud lenni. Ott arra van szükség, hogy megtalálják az emberek a közeli helyeket. Erre való ilyen esetekben a lokális SEO.

Kinek jó a lokális SEO?

De kezdjük az elején. Kinek lehet szüksége lokális SEO-ra és kinek nem?

Mivel ez a keresőoptimalizáláson belül is egy külön típus, így kell legyen olyan szegmens, akinek jó és akinek nem kifejezetten. Ebben az esetben ez a választás azért elég egyszerű is.

Ha olyan céged van, vagy olyan cégnél dolgozol, ahol fontos lehet a térképes találat, hogy megtalálják a boltot fizikai valójában is, akkor ott fontos szerepet kaphat a marketing mixen belül a lokális SEO.

Ha szimplán csak webshopod van (, itt a "szimplán", azért legyen inkább idézőjelben, mert egy webshoppal is van munka bőven. Nem olyan szimpla az...), akkor neked nem feltétlenül az a cél, hogy a bejelentett székhelyed, vagy raktárad megtalálható legyen. Kivéve, mert kivételek mindig vannak, ha például átvételi pontként üzemelteted azt a helyszínt. Így akkor egy kvázi "reverse engeneering" módszerrel elnavigálhatod az átvételi pontról a keresőt a weboldaladra.

De ami a lényeg: ha fontos a fizikai lokáció megtalálhatósága, akkor foglalkozz a lokális SEO-val!

Mik a teendők Lokális SEO során

Kiemelve a legfontosabb feladatokat a lokális SEO eszközök közül, hogy megismerd, mik kellenek ahhoz, hogy ebben a témában jól szerepelj:

• Foglalkozni kell a NAP terjesztésével, vagy magyarul NCT.
• Google Cégem rendszerbe regisztrálni kell. (Ezen a linken keresztül: https://www.google.com/intl/hu/business/ )
• Google Cégemen belül posztolj időről időre.
• Értékeléseket kell gyűjtened.
• Weboldalad tartalmát is e szerint kell optimalizálni.
• Linképítés. Egyedi módon.

Ezek azok a szempontok, amikre szükséged lesz. De most nézzük is át őket kicsit részletesebben, hogy melyik mit is takar, hol mi lesz a feladat. Erről szól a mostani KV Szünet epizód!

Ha el is olvasnád, pár extra screenshottal bővítve: https://www.thecoffeebreak.hu/mi-a-lokalis-seo/

Amíg nem tudod tisztázni magadban a hatékonyságot magát, addig nem is leszel igazán hatékony soha. Ez egy nagyon fontos alapvetés, amivel sajnos túl ritkán foglalkoznak még a szakértők is.

A hatékonyság nem egy dolog, vagy egy eredmény, amit meg lehet szerezni és onnantól kezdve hatékonyak vagyunk.

Dolgokat tudunk szerezni azért, hogy hatékonyabbak legyünk, nyilván. Egy láncfűrész hatékonyabb lesz favágáshoz, mint egy kézi fűrész. Egy jó laptop, ami gyors, szintén hatékonyabb, mint néhány céges gép, amin én is dolgoztam anno. (Ide értem a napi rutint akkoriban: gépet bekapcsolod, mész kávét főzni. Mire visszaérsz, nagyjából be is töltött a kezdő képernyő.)

De ezek által csak hatékonyabb leszel, nem hatékony, a hatékonyság nem kézzel fogható. A hatékonyság nem több, mint egy érzés! Pont emiatt viszont nem lehet kimondani egy egyetemleges szabályt, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy hatékonyak legyünk. Mindenkinél más lesz az, amitől hatékonynak érzi magát.

Igazából, mikor a hatékonyságot szeretnénk elérni, akkor két dolog fontos: miközben csináljuk, legyen meg a flow érzés, hogy minden a helyén van és jó tempóban, kellemes hangulatban tudunk haladni. A másik pedig, hogy amikor végeztünk vele, akkor azaz érzés legyen bennünk, ez egy remek nap volt.

Ennyi és nem több!

A hatékonyság egy érzés.

Éppen ezért mindannyiunknak mást jelent.

Ha szeretnél a hatékonyság témáról többet is megtudni, GTD vonalon, akkor ajánlom ezeket elolvasni:
- https://www.thecoffeebreak.hu/mi-a-gtd/
- https://www.thecoffeebreak.hu/produktivitasi-tippek/
- https://hvgkonyvek.hu/konyv/hatekonysagnoveles-stresszmentesen-gtd (Én is anno ezzel a könyvvel kezdtem neki!)