Egyszer lent

Miután Fatima minden spórolt pénzét a közös albérletükre költötte, kiderült, hogy a párja megcsalta őt. Egyik napról a másikra ott állt egyedül egy idegen országban, egy hatalmas, üres lakás közepén, a zsebében mindössze 28 euróval. Ez az érzelmi kudarc indította el fiatal lányt az úton, hogy megtalálja arra a kérdésre a választ, hogy miért vallott rendere kudarcot a férfiakkal.Megtanulta, amit kellett. Ma már köszöni, jól van. Ha tetszett ez az epizód, akkor kérlek értékeld öt csillaggal. Iratkozz fel a csatornánkra, hogy ne maradj le a következő részekről. A betone.hu oldalon pedig megtalálod az összes többi műsorunkat. Hírlevelünkben hetente küldünk neked olyan podcasteket, amelyeket neked válogattunk össze a világ minden tájáról. Az epizód alkotói: Műsorvezető: Réti Barnabás Szerkesztő, szövegíró: Spira Eszter Mirjam Hangmérnök: Kozma Ádám Zenei- és utómunka szerkesztő: Szűts Dániel Showrunner: Orsós Lajos Kreatív producer: Román Balázs Producer: Hampuk Richárd Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre További műsoraink a betone.hu-n Facebook: Betone Instagram

Sokunk életcélja, hogy megtaláljuk az igazit. Azt, akit egy életen át szerethetünk, ám van úgy, hogy ez elsőre nem sikerül. Zoltán erre akkor ébredt rá, amikor megismerte a nála 11 évvel fiatalabb kolléganőjét, Barbarát. Úgy döntött, hogy kilép a házasságából és a szíve szavát követi. Megpróbált a lehető legkorrektebb lenni a szeretteivel, ám egy belülről mardosó érzés nem hagyta, hogy nyugodtan élje az új életét. Bűntudata volt. Úgy érezte, hogy cserben hagyta a gyermekeit. Ez az önvád rövidesen testet öltött benne: rákos hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála. Ebben az epizódban Blatnyák Zoltán elmeséli, hogyan küzdött meg a bűntudatával, amely szerinte a betegségét okozta és azt is, hogy számára mi jelentette a legtöbbet a halálos kór leküzdésében folytatott harcban.

Sevcsik Annának háromszor kellett elszenvednie azt, ami egyszer is elviselhetetlen. Gyermekének elvesztését. Hogyan lehet a veszteséget feldolgozni? Hogyan tud másoknak megnyugtató erőt adni akkor, amikor ő is komoly megpróbáltatásokon megy keresztül? Ebben az epizódban a szeretet, a megértés, az elfogadás lesz középpontban; az, ami mindannyiunk életében természetes kellene, hogy legyen.  A Babagenetika hamarosan Élet.Érzés Egyesület néven működik tovább.

Domonkos Fruzsina 12 évesen egy megmagyarázhatatlan gázrobbanás, majd az abból fakadó súlyos égési sérülések kiragadták őt addigi felhőtlen gyermekkorából, és olyan megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie, amelyek egy felnőtt számára is nehezen feldolgozhatóak. A robbanásban megégett az arca és a teste is több helyen. Mégsem volt hajlandó lemondani élete szerelméről, a táncról. Fruzsina eldöntötte, hogy semmi nem állhat az útjába. Az akkor még csak általános iskolás kislány elképesztően pozitív életszemlélettel, elszántsággal és erővel csinálta végig a hosszú és sokszor fájdalmas rehabilitációt. Elmeséli, hogy miért választotta a hosszabb, nehezebb utat.

Bander Csilla évtizedeket szentelt az életéből hátrányos helyzetű emberek megsegítésének. Egy nagyon mély trauma kellett ahhoz, hogy rájöjjön: ideje önmagával, a saját boldogságával is foglalkoznia. Komoly árat fizetett ezért a felismerésért. Megküzdött a rákkal, a coviddal és egy súlyos szívinfarktussal is, ráadásul egyedül, családjától elszigetelve kellett ezeket a csatákat megvívnia. Ám Csilla igazi harcos, aki talán fentről is kapott egy kis segítséget. Mára már a betegségeire ajándékként tekint, mert azok motiválták abban, hogy változtasson az életén.

Hosszú utat járt be Néder Panni, mire elismert nemzetközi színházi rendező lett. Kislányként az édesanyja okozta traumákkal, aztán az SZFE-n, majd a Vígszínházban abúzusok sorozatával kellett megküzdenie. Kezdetben magát hibáztatta. Azt gondolta, hogy őt nem lehet szeretni, és csapnivaló rendező. Ebben az epizódban Panni elmeséli, hogy milyen felismerések mentén tudott felülkerekedni a családi stigmákon, és feloldani magában azokat a bénító élményeket, amelyet a Vígszínház akkori igazgatója, Eszenyi Enikő okozott benne.

Temesvári Orsi fiatal, csinos, energikus lány. Egyik napról a másikra elvesztette az irányítást a teste és ezzel az élete felett, miután nyaktól lefelé lebénult. A mozdulatlanság, kiszolgáltatottság és a tehetetlenség érzése nem kímélte a lelkét, ő mégsem roppant össze. A belesete óta képtelen magáról gondoskodni, mindig másokra van utalva, de megtanult együtt élni a helyzetével, sőt! Megkereste az utat önmagához, a helyét egy olyan világban, ahol egy ideig létezni sem akart. Ma már másokon segíteni, mer szerelmes lenni. Egy teljesen új életet épített maga köré. Ahogy ő mondja, a legfontosabb: embernek maradni és másokkal emberként kell bánni. 

Benkovics Péter ma boldog, kiegyensúlyozott családapa, sikeres üzletember és erős hitű teológus, de nem volt egyszerű idáig eljutnia. Hiába született értelmiségi családba, hiába nőtt fel Győr egyik igényes lakótelepi negyedében, viszonylag hamar szembe találta magát az élet brutális kihívásaival. Ebben a történetben arról lesz szó, hogyan tudta feldolgozni egy felnőtt, látszólag sikeres férfi a gyermekkorában elszenvedett traumáit, az édesapja alkoholizmusából fakadó mindennapos bántalmazást. Hogyan hatott rá az édesanyja harca a rákkal és miként küzdött meg magában Istennel, akitől a segítséget várta, de nem kapta meg akkor, amikor a leginkább vágyott rá. AZ EPIZÓD ALKOTÓI: Műsorvezető: Lovas Rozi Szerkesztő, szövegíró: Prekopa Donát Dramaturg és társszövegíró: Horváth János Antal Hangmérnök: Kozma Ádám Zenei- és utómunka szerkesztő: Szűts Dániel Showrunner: Orsós Lajos Kreatív producer: Román Balázs Producer: Hampuk Richárd

Sárdi Máriát 15 évesen deportálták a Bergen-belseni koncentrációs táborba, ahol embertelen körülmények között tartották. Édesanyja a karjai között hunyt el, a nagymamája nem sokkal utána. Egyiküket sem tudta megsiratni, mert “a lágerben kiapadnak a könnyek”. Miután csontsoványra fogyva sikerült hazavergődnie, megpróbálta teljesen maga mögött hagyni azokat a borzalmakat, amiket átélt. 50 évig teljesen magába temette minden fájdalmát. Még a gyermekei sem tudtak semmit édesanyjuk múltjáról. Fél évszázad után mégis úgy döntött, hogy előveszi naplóját, amit még kislányként kezdett írni, és a deportáláskor abbahagyta. Elhatározta, hogy mindent elmond.  Ez a történet a túlélésről, az önfeláldozásról, a történelem egyik legsötétebb időszakáról szól, amelyről egy gyermek ír fejlegyzéseket a naplójában. A címe: kislány a pokolban. A napló könyv formájában is elérhető >>> A PODCAST EPIZÓD ALKOTÓI: Műsorvezető: Lovas Rozi Szerkesztő, szövegíró: Spira Eszter Mirjam Dramaturg és társszövegíró: Horváth János Antal Hangmérnök: Kozma Ádám Zenei- és utómunka szerkesztő: Szűts Dániel Showrunner: Orsós Lajos Kreatív producer: Román Balázs Producer: Hampuk Richárd

Öt éves kora óta néz szembe megvető tekintetekkel és undorodó arcokkal, pedig nagyon csinos lány. Gyerekként a társai kerülték őt. Senki nem akart játszani vele, mert azt hitték, hogy rohad a bőre, pedig csak vitiligos. Ez egy olyan elváltozás, amely miatt a testén különböző méretű pigmenthiányos foltok jelenkeztek. Nem fertőz, nem ártalmas, mégis a megvetés és a kirekesztettség jutott neki osztályrészül egészen fiatal felnőtt koráig. Ma már megtanulta elfogadni és szeretni ezt az állapotot, ma már vitiligo nagykövetként segít másoknak megérteni és elfogadni azt, hogy ami más, még nem biztos, hogy rossz. Ez a történet Széles Adrienn útját mutatja be, a megalázó szégyenérzéstől egészen a felszabadító önelfogadásig. ALKOTÓK Műsorvezető: Lovas Rozi Szerkesztő: Szerényi Szabolcs Szövegíró: Horváth János Antal Zenei- és utómunka szerkesztő: Szűts Dániel Showrunner: Orsós Lajos Kreatív producer: Román Balázs Producer: Hampuk Richárd